Nagycenki Kirándulás

Széchenyi-kastély

A Nógrád megyei Alsószécsénykéről származó Széchényi-család generációkon át szolgálta hazáját. A Szécsényiek politikusként, államférfiként, főpapként és katonaként szereztek érdemeket, ennek elismeréseként grófi címet kaptak. A családi vagyont 1697-ben Szécsényi György érsek, Magyarország prímása alapozta meg. A vagyont testvére, Lőrinc, majd annak leszármazottai örökölték. Ettől kezdve Nagycenk neve szorosan összekapcsolódott a Széchényi-családdal.

Széchenyi-kastély - Nagycenk
Széchenyi-kastély - Nagycenk

A kastély építését 1750 körül Széchényi Antal generális kezdte meg a kiscenki majorház helyén, annak falait is felhasználva. A bejárat kovácsoltvas kapuját őrépületek fogták közre. A bejárat és a kastély között franciakert húzódott. A főépület középső részének emeletén nagytermet alakítottak ki. Az épület keleti oldalán kétszintes kápolnát, a nyugati oldalán színháztermet építettek. Az épület középső homlokzatán nagyméretű Széchényi-címert helyeztek el.

A Széchényi-címer a kastély homlokzatán
A Széchényi-címer a kastély homlokzatán

Széchényi Antal unokaöccse és örököse, Széchényi Ferenc 1783-ban költözött a kastélyba. Itt helyezte el több tízezer darabos híres gyűjteményét, amely kéziratokból, ősnyomtatványokból, könyvekből, érmékből, metszetekből és térképekből állt. Ekkor került át az uradalmi központ Nagycenkre. Széchényi Ferenc a soproni Ringer Józseffel építtette át a kastélyt 1799-ben. Az épületegyüttes ekkor kapott klasszicista homlokzatot, amelyen erkélyt és domborművet helyeztek el.

A Széchenyi-kastély erkélye
A Széchenyi-kastély erkélye

Dombormű a Széchenyi-kastély homlokzatán
Dombormű a Széchenyi-kastély homlokzatán

Széchényi Ferenc végrendeletében a cenki birtokait István fiára hagyta, aki 1834 és 1840 között a kastélyt Hild Ferdinánd soproni építésszel megújíttatta, kibővítette. A főépület mellé mindkét oldalon egy-egy derékszögben csatlakozó szárnyat emeltek, ahová már beépítették a külföldi utazások során megismert technikai vívmányokat: a fürdőszobát és a vízöblítéses WC-t. Ekkor vezették be a kastélyba a gázvilágítást is.

Kastélykert - részlet
Kastélykert - részlet

Széchenyi István halála után fia, Béla lett az új tulajdonos, aki az épületen már csak kisebb átalakításokat végeztetett. Ebben az időben a legnagyobb változás a kastély körül történt. Széchényi Béla és felesége, Erdődy Hanna számos növényritkaságot telepített a kastélykertbe. A második világháború bombázásai az épületben súlyos károkat okoztak. A község és a kastély 1945-ig maradt a Széchényi-család birtokában.

Kőpad - részlet
Kőpad - részlet

A kastély rekonstrukciója után, 1973-ban nyílt meg a Széchenyi István Emlékmúzeum a főépületben. Magyarország legnagyobb alapterületű emlékmúzeuma a Széchényi-család történetét és Széchenyi István életét mutatja be. Az épületegyüttes keleti részén, az egykori gazdasági szárnyban kapott otthont a méntelep. A nyugati oldalon levő Vörös-kastélyban napjainkban kastélyszálló működik. A Széchényi-kastély a korai klasszicizmus pompás emléke, Magyarország kastély-építészetének egyik kiemelkedő alkotása.

Gróf Széchenyi István miniszteri dolgozószobája
Gróf Széchenyi István miniszteri dolgozószobája

 

 

Széchenyi-kastély

9485 Nagycenk, Kiscenki út 3.

Tel.: 06 99 360 023

 

Nyitva tartás, belépődíjak:

szechenyiorokseg.hu

Sopron és a Fertő-táj 7 csodája
  • Mi is az a 7 csoda amit "mindenképpen látni kell"?
  • Hol keressem?
  • Hogyan találok oda?

Mindegyik kérdésre megtalálja a választ a "Sopron és a Fertő-táj 7 csodája" című útikönyvben.

Sopron és a Fertő-táj 7 csodájaFriss információk, hasznos
tippek, melyek ismeretében
könnyen meg tudja szervezni
a kirándulást.

Töltse le most!